Inkák

 
Az 1530-as évek elején Mexikóba érkező Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könnyű volt elfoglalniuk az országot. Az uralkodó Inka Birodalmon belül törzsi háborúk dúltak, gyalogosai pedig fel sem vehették a harcot a spanyol lovasokkal. 1536-ban a legyőzött inka uralkodó, Manko Kapak elmenekült fővárosából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapított, ahol dinasztiája még további 36 évig fennmaradt.

1911-ben Hiram Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét. Cuzcóban ütött tábort, onnan járta be a környező vidéket. Több napja kutatta már az Urubamba folyó partját, amikor találkozott egy parasztemberrel, aki felajánlotta, hogy elvezeti az általa Machu Picchunak, azaz "Régi csúcs"-nak nevezett közeli hegy ormán található romokhoz.

Áthatolhatatlan dzsungelen s kötélből készült, ingatag függőhidakon át vezetett Bingham expedíciójának útja a ma Királysírként ismert romhoz. Bár sűrű növényzet fedte, Bingham felismerte, hogy nem mindennapi emlékre bukkant. A tiszta fehér gránitfalak bámulatba ejtették. "Lassan ráeszméltem (írta), hogy a fal, s a vele határos félköríves templom a barlang fölött felér a világ legfinomabb kőfaragó munkájával... szinte a lélegzetem is elállt tole. Mi lehetett ez a hely ?"

Így tárult fel a mai világ számára Machu Picchu csodálatos fellegvára. Csakhogy nem Vilcabamba volt, az eddig napvilágra került spanyol dokumentumok szerint az ugyanis a Cuzcóval ellentétes irányban helyezkedett el. A tudósok még ma sem tudnak megnyugtató választ adni Vilcabamba pontos helyét illetően.

A város és lakói

Csak a szomszédos hegycsúcs, Intipunku kilátótornyából mérheti fel a látogató Machu Picchu monumentális méreteit. A fellegvár rendkívüli teljesítmény várostervezésben, kultúrmérnöki munkában, építőművészetben és kőfaragásban egyaránt. Kik hozták létre a kövek e szimfóniáját, e roppant épületegyüttest, mégpedig oly kiváló minőségben, hogy még a perui dzsungel könyörtelen markában eltöltött öt évszázad is csak a szalma és nádtetőktől tudta megfosztani ? Az építészeti megoldások félreismerhetetlenül az inkák sajátja, e jegyek eredetét azonban a sziklabástyák közt gomolygó kora reggeli ködhöz hasonló sűrű homály fedi. Úgy tűnik, mintha a furcsán rézsútos ajtófélfák között bármely pillanatban megjelenhetne aranyviseletben egy tollkoronás inka harcos.

Meredek lépcsók vezetnek a gránitszentélyekhez, szökőkutak és virágok díszítik a faragott kőből épült lakóházakat. Machu Picchut egyesek az inkák utolsó menedékének tartják, ám sokkal valószínűbb, hogy liturgikus város volt, ahol az inka főpapok és a Nap szüzei imádkoztak isteneikhez, és tanácskoztak az égiekkel. Peruban, az Amazonasba torkolló Urubamba folyó vízszintje fölött kb. 450 m magasságban állnak Machu Picchu romjai. A fellegvár északnyugati irányban 112 km-re található az inka fovárostól, Cuzcótól, "a világ köldökétol", melynek alaprajza egy hatalmas puma alakját formázza.

A titokzatos inkák nem ismerték a kereket, nem rendelkeztek írott nyelvvel, mégis 3680 km hosszan elterülo birodalmat alapítottak az égig nyúló Andok magasában. Az o városuk volt ez a Cuzcótól 112 km-re északnyugatra, az Andok keleti lejtoin 2300 m magasságban, a sziklaszirtre felépített település ? A város szó nem a legmegfelelobb kifejezés, mert e koteraszok és lépcsok csendjét sosem verte fel a mindennapi ügyeiket intézo közemberek lármája.

Machu Picchu templomok, paloták és csillagvizsgálók együttese volt, az uralkodó réteg lakhelye. A város nyugati szélén áll a szent ko, az Intihuatana, azaz "a Nap tartóoszlopa". A kis csonka gúla közepébol a sziklatömbbol kifaragott, szépen ívelo, óriási ko napóra áll ki.

A fopapok obszervatóriumként használták, megfigyeléseik és számításaik alapján feltérképezték a csillagos ég változásait. Oly tudáshoz jutottak ez által, mely mind vallási tekintéllyel, mind világi hatalommal felruházta oket. Az áldozati lámák beleibol jósolták meg az idojárást és a következo aratás idejét.

A Napot és a Holdat az inkák istenként tisztelték. A napisten, Inti különösen nagy tiszteletnek örvendett, mint az uralkodó ose, minden inkák atyja. Bátyja s egyben férje volt a Holdnak, Mama Quillának, akinek kíséroit a bolygók és a csillagok képezték (a Vénusz kivételével, amely maga is istenno volt). A téli napforduló szertartásán Imit jelképesen az Intihuatana oszlophoz kötözték, így biztosítván visszatérését a következo évben. Az Inti tiszteletére rendezett ünnepségeken gyakori volt az állat és gyermekáldozat.

A fellegvár sziklás, mindegyik oldalán meredek lejtovel határolt hegyháton emelkedik, s ez a földrajzi adottság csodálatos természetes védelmül szolgált, ugyanakkor nagyszeru rálátást nyújtott a szuk Urubamba-völgyre, melyen az ellenségnek végig kellett vonulnia, ha a fovároshoz, Cuzcóhoz akart eljutni. Bármilyen spirituális értékkel rendelkezett is a hely, a stratégiai szempontokat sem hagyták figyelmen kívül, ahogy az elvárható egy olyan néptol, amelyik Julius Caesaréval vetekedo méretu birodalmat hozott létre.

Katasztrófák idején feltehetoen sor került emberáldozatokra is, az inkák mégis inkább más, mai szemmel nézve éppoly bizarr szokásokat követtek. A koponyatorzítást, pl. a magas rangú noknél alkalmazták, feltehetoen a divat parancsára. Születése után a csecsemo fejét deszkakeretbe fogták, szíjakkal jó erosen rögzítették, s csak a késo ifjúkorban, amikor a fej már teljesen deformálódott és megcsontosodott, távolították el. Talán ez a különös szokás tette szükségessé a még különösebb koponyalékelést, melynek során a koponyacsont meglehetosen nagy darabjait vágták ki a tumis-nak nevezett rituális késekkel.

Machu Picchu pusztulása

Hiram Bingham sok ko, bronz, kerámia és obszidián tárgyat talált, de aranyból és ezüstbol valót, egyet sem. Pedig e nemesfémek minden bizonnyal itt is mesés gazdagságban halmozódtak fel, akárcsak a cuzcói Nap-templom híres kertjében, ahol az állatok, növények, köztük a kukorica életnagyságú mását készítették el színaranyból. Valószínutlen, hogy a spanyolok rabolták el az aranyat és ezüstöt, ok ugyanis feltehetoleg soha nem találtak rá Machu Picchura. Pedig mindig nagy erofeszítést tettek azért, hogy felkutassák a lakott perui indián településeket, s mielott minden értékétol megfosztották, részletes feljegyzéseket készítettek róluk. A spanyolok beszámolóiban azonban egyetlen utalás sincs Machu Picchura. Dr. Vidor Angles Vargas, perui tudós szerint a város a 15. század vége felé, még a spanyolok megérkezése elott elnéptelenedett. Ám ennek oka a szentélyt övezo, mély titkok közé tartozik.

A rivális inka törzsek közti háborúskodások mindennaposak és véresek voltak, s gyakran a teljes közösség kipusztulásához vezettek. Amikor pl. az inka vezér, Huajna Kapak legyozte a karancso törzset, elrendelte a túlélok teljes kiirtását. Talán hasonló sorsra jutottak Machu Picchu lakói. Megtörténhetett az is, hogy egy papnövendék megbecstelenített egy ajllát, a Nap szüzeinek egyikét. Garcilaso de la Vega, egy spanyol konkvisztádor és egy inka hercegno fia, kimeríto tanulmányt írt az inka szokásokról. Itt olvashatjuk, hogy nemcsak arra várt halál, akit az ajlla ellen elkövetett nemi eroszak bunében vétkesnek találtak, "de megölték a szolgáit, rokonait, szomszédait, a vele egy városban éloket és valamennyi jószágát. Senki nem maradt életben... A városra átkot mondtak, kiközösítették, hogy mindenki, még az állatok is elkerüljék." Ez lett vajon a sorsa Machu Picchu lakóinak is ?

Még ma is meglehetosen gyakoriak a járványok, például az 1940-es malária a Machu Picchuhoz közeli vidéken megtizedelte a lakosságot. Az ásatások során Hiram Bingham egy gazdag asszony csontvázára bukkant. Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az asszony szifiliszben halt meg, az pedig valószínutlen, hogy egyedül o szenvedett volna ebben a betegségben. Talán pestis ütötte fel a fejét, s a ragály terjedésének megakadályozására a hatóságok hosszú idore elzárták a szentélyt a külvilágtól. A városban talált csontvázak modern muszerekkel, pl. röntgennel, (amely nem állt Bingham rendelkezésére), való vizsgálata talán fényt vethet a titokra, ellenkezo esetben Machu Picchu hirtelen elnéptelenedésének oka örök rejtély maradhat.

A szent város építése

A mai látogatót leginkább a kofaragómunka nagyszerusége buvöli el. Az inkák nem tartottak igavonó állatokat, mégis masszív falakat emeltek többtonnás kövekbol, s ezek még ma is olyan szorosan illeszkednek, hogy egy tollkés pengéjét sem lehetne közéjük bedugni.

Az inka komuvesség egyik jellegzetessége az a mód, ahogy a köveket sokéture faragták, így azok habarcs nélkül is tökéletesen összeilleszthetok voltak, akár egy háromdimenziós mozaikjáték darabkái. Ez az építésmód nagymértékben növeli a fal stabilitását, melyre szükség is van, hogy ellenállhasson az Andok hegyeit gyakran megrázó földrengéseknek. Cuzcóban, egy épen maradt falban van egy híres ko, oldalai 12 szöget zárnak be. Torontoyban, a Machu Picchu köré csoportosult kisebb települések egyikén, egy negyvenszögu ko található.

Hogyan jutottak az inkák a komuvesmesterség e páratlanul magas fokára ? Munkaerogondjaikat a legyozött törzsek eros, egészséges fiainak munkába állításával oldották meg. A közeli Ollantaytambo templomait, pl. a Titicaca-tó partjáról származó kotla indiánok építették fel. De hogyan tudtak a kemény gránitból olyan elképesztoen hosszú és egyenes tömböket faragni ? Bár kivételes szakértelemmel olvasztották, ötvözték a lágy fémeket, arany, ezüst, réz és bronzberakásos, valamint zománcmunkákat készítettek, nem ismerték viszont a vaseszközök gyártásának módját.

Soha nem került elo olyan tárgyi lelet, melynek keménysége alkalmas lett volna ilyen ellenálló kozet megmunkálására... Az inkák egyszeruen nem rendelkeztek effajta kofaragó technikával, mégis muvelték. E titokzatos népnek ez a másik nagy rejtélye.

Megoldására számos magyarázat született. Cuzco erodítménye Szacsahuaman, ahol meteorból származó hematit-darabokat használtak szerszámként. Ha ez igaz, akkor az Andoknak óriási meteorbombázást kellett elszenvednie. A hematit ugyanis szerszámként használva nem tart sokáig, itt pedig több millió órányi kofaragómunkát végeztek el.

Elterjedt az a nézet, hogy Földön kívüli lények munkája, akik magas szintu lézertechnikával rendelkeztek. Ez a teória azon a gondolkodásunkba mélyen beivódott öntelt feltételezésen alapul, mely szerint a 20. század jelenti a kimagasló emberi teljesítmények csúcspontját...

E szemlélet, a maga egyszeru ok-okozati láncolatával, természetesen segítette legyozni a betegségeket, megismerni bolygónkat. Ugyanakkor azzal a következménnyel is járhat, hogy az emberiség elveszít bizonyos képességeket, melyeket a régi népek még birtokoltak. A druida beavatottak állítólag rendelkeztek a repülés, az idoutazás képességével, s befolyásolni tudták az idojárást. Vajon az inka sámánpapok okkult eroket hívtak segítségül, hogy a zabolátlan sziklából megteremtsék Machu Picchu városát ? A választ talán sosem tudhatjuk meg...

Fooldal - Témáink - Fórum - Galéria - Kapcsolat

Copyright (C) 2005-2007 Hogyvanez.hu Minden jog fenntartva.
Powered By Parkhosting